Mit tehet egy férfi, ha szereti a feleségét, de házsártos anyósa elszívja előle a levegőt? Kézenfekvő, hogy halottnak tetteti magát, majd álruhás komornyikként elszegődik a saját házába rendbe tenni a dolgokat… Ez az alaphelyzete Ernst Lubitsch 1916-ban készült, a korabeli kritika szerint „ellenállhatatlanul mulatságos” némafilmjének, amely az I. világháborúban elveszett, és csak 1994-ben került elő. A film szemérmetlen cselekményét, expresszív látványvilágát és a burleszk színjátszás ma jobbára ismeretlen technikásságát felhasználva Diego de Brea nemzetközi hírű rendező szokatlan vígjátékot állított a Stúdió K színpadára. A cél a civilizált ember manírjai, és a mögöttük rejlő tabuk leleplezése a társulat férfi színészeinek segítségével, akik primadonnaként és amorózóként is megmutatkoznak az előadásban. 

Feladatunk a szokatlan színpadi vállalkozás sajtó- és social média kommunikációja volt. A darabról eddig kizárólag pozitív kritikák születtek - az egyik leglelkesebb a FORBES hasábjain jelent meg Vass László, a Kirké Kreatív állandó fotósának képeivel.

Képek